Konferenciák

Előadók:

Szűcs György, tudományos főigazgató-helyettes, Magyar Nemzeti Galéria
Rockenbauer Zoltán, kurátor, Műcsarnok
Barki Gergely, művészettörténész, kurátor

A többpólusú és heterogén európai művészeti és irodalmi világot kulturális örökségének sokfélesége éppúgy jellemzi, mint a globális művészeti és esztétikai mozgalmak. A nemzeti kulturális mozgalmak rímelnek a közös európai mozgalmakra, és könnyű kiemelni a határokon átnyúló folyamatok és a nemzetközi vonatkozások meghatározó szerepét az egyes európai nemzetek kultúrtörténetében.

A világ képlékeny, globális reprezentációjával szemben a kultúra transznacionális perspektívája gondolkodásra késztet bennünket a határok fontosságáról, a territorializációs folyamatok és a kulturális közösségek jelentőségéről, a mobilitás kiterjesztésének vagy korlátozásának megsokszorozódásáról.

A fentiek fényében a Trianoni szerződés természetesen kihatott az európai kultúrtörténetre, az országok egymáshoz fűződő művészeti és irodalmi kapcsolataira, a művészek életére és műveikre, valamint az alkotoi áramlatokra. Hogyan látjuk a szerződés következményeit az európai kultúrtörténetre, illetve Franciaország és Magyarország kapcsolatára?

A művészetek Trianon után - Rockenbauer Zoltán

A modern magyar képzőművészet a XIX század végén XX. századelején indult virágzásának, amikor az új művész generáció Bécs és München helyett mindinkább Párizs felé fordult, és jó másfél évtizedig a magyar festészet ténylegesen lépést tartott a párizsi modernizmussal. Az első világháború kitörése is súlyos csapást jelentett azzal, hogy Franciaország és a Monarchia katonailag szembenálló felek lettek, sok Párizsban alkotó művészünket internáltak, és így hosszú időre elakadt a Párizsból hozzánk érkező művészi inspiráció. További veszteséget jelentett a Kommün időszaka, és az azt követő megtorlás (1919), amely következtében az avantgárd művészek jelentős része emigrált. 1920-as esztendő a magyar képzőművészeti életet romjaiban találta. Az ország elvesztette területének kétharmadát, és fontos művészeti központok kerültek a határon túlra. A francia-magyar művészeti kapcsolatok – részben a trianoni döntés következtében kialakult hazai francia-ellenesség miatt – a két világháború között csak lassan regenerálódtak, és a századelő szintjére többé már nem jutottak el.

A Trianoni békeszerződés következményei a határon túli magyar művészekre - Szűcs György

Az első világháború után, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával az új államalakulatokhoz kisebbségként került magyarság kulturális életének megszervezése is nehezen indult meg. A kezdeti belső ellenállást, a passzivitást lassanként felváltotta az új helyzettel való szembenézés, a realitásokból kiinduló aktivitás. Az irodalom szükségszerűen a nyelvből indult ki, a képzőművészet azonban – miközben különféle szinten megőrizte az addigi magyarországi tradíciókat – nyitott, nyitni kényszerült a többségi (cseh, szlovák, román, szerb stb.) kapcsolatok felé. A megváltozott oktatási, kiállítási és egyéb szervezeti körülmények között a legfontosabb kihívás az volt, hogyan lehetséges egy új magyarságfelfogással az identitás megőrzése, ugyanakkor egy korszerű kultúra, ezen belül művészet kimunkálása. Természetesen a nemzeti jelleg olykor túlhangsúlyozása és a nemzetközi irányzatokhoz való igazodás között széles a szellemi túlélés magatartásformáinak skálája. Ezek típusainak számbavétele és értelmezése a tervezett prezentáció alapkérdése.

Párizs a Trianoni békeszerződés után: A magyar művészet Bermuda-háromszöge - Barki Gergely

Az első világháború előtt Párizs több kisebb-nagyobb magyar művészkolóniának adott otthont, ezek közül is témánk szempontjából a legérdekesebb az a magyar kubista diaszpóra, amely tevékenységére csak az utóbbi években irányult komoly kutatói figyelem. A háború kitörésekor a magyarok – mint ellenséges ország állampolgárainak – műtermeit a francia állam lefoglalta. Az e képpen Párizsban rekedt magyar művek többsége ma is lappang, ismeretlen helyen várják újra-felfedezésüket. Számos elveszettnek hitt mű került elő az elmúlt évtizedekben Barki Gergely kutatásainak köszönhetően, elsősorban az ún. „ WANTED" kiállítási projektje révén.

A belépés ingyenes