Konferenciák

A Down to Earth előadássorozat hatodik alkalmán a távoli Amazónia egyes részein teszünk betekintést különféle fúvószenekarok rítusaiba, valamint egy termékenységi szertartásba. Mindehhez a terület két szakavatott kutatójának, Jean-Michel Beaudet-nak és Boglár Lajosnak a munkássága lesz segítségünkre.

Bár Magyarországtól igen távol eső területek kultúrájáról lesz szó, a magyar „indián-képzelet” mindig meghatározó volt, és mostanra legalább száz éves múltra tekint vissza. Két legkiemelkedőbb példája Baktay Ervin dunai és Cseh Tamás bakonyi indián törzsei, nem beszélve Karl May Xántus Jánosról mintázott Old Shatterhand alakjáról, vagy az ezredforduló környékén az országban megjelenő síksági indiánnak öltözött andoki utcazenekarokról. Talán mindezek miatt is nagyon aktuális, hogy közelebbről is megismerkedjünk indián kultúrákkal - ideje lenne tisztábban látnunk, hol húzódik a képzeletünk és a valóság határa.

Elsőként a Paris Nanterre egyetem etnomuzikológusa Jean-Michel Beaudet tart előadást „Amazónia lehelete” címmel. Beaudet huszonöt éve foglalkozik különféle amazóniai zenei kultúrákkal, főként a Francia Guyanában és Bolíviában élő népcsoportok zenéivel. Ezúttal két egymástól távol élő amazóniai népcsoport, a wayampi és a chacobo fúvószenekarok hangzó világát tárja elénk, ami által egyértelművé válik, hogy a kulturális és hangzásbeli differenciálódás miként alapozza meg e társadalmak politikai berendezkedését.

A második előadást Szeljak György, a Néprajzi Múzeum Amerika gyűjteményének múzeológusa és a magyar kulturális antropológia kimagasló alakjának, Boglár Lajosnak egykori tanítványa fogja tartani "Boglár Lajos kutatásai a piaroa indiánok között: a varime rítus" címmel. Ennek keretében felidézi Boglár szakmai életútját, a venezuelai piaroa indiánok között 1967-1968-ban Halmos Istvánnal közösen végzett terepmunkáját, és bemutatja a legfontosabb piaroa termékenységi rítus, a varime jellegzetességeit.

Az előadásokat követően Holt Lenszkij és Kazsimér Soma költők egy performanszt mutatnak be “Esőcsináló rítus a Sarlós Istenhez” címmel.

Fotó: Boglár Lajos (a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből) 

Facebook esemény