Konferenciák

Több országban is közeleg a választások időpontja: Franciaországban (elnökválasztás és parlamenti választás 2017-ben), Csehországban (parlamenti választás 2017-ben, elnökválasztás 2018-ban) és Magyarországon is (parlamenti választás 2018-ban). Ezen eseményekhez kapcsolódva a kerekasztal-beszélgetés témája a társadalmi változás, a gazdaság és a politikában való részvétel közötti kapcsolat lesz. Francia, magyar és cseh tudósok az alábbi kérdéseket fogják megvitatni: Milyen súlyuk van ma a társadalmi osztályoknak az európai politikai döntésekben és a társadalmi osztályok változása hogyan hat a pártok rendszerének kialakítására? Milyen más elemek – populizmus, európai integráció, bevándorlóhullám – befolyásolják még a választók döntését?  Manapság a választásokban mennyit nyom a latba a stratégia és mennyit számítanak a szokások?

Résztvevők:

-           Bruno Cautrès, CNRS-kutató a Sciences Po Politikai Kutatóközpontjában (CEVIPOF), a politikai viselkedések és attitűdök szakértője, a CEVIPOF Politikai bizalombarométerének felelőse

-          Tóth Csaba, stratégiai igazgató, Republikon Intézet

-          Pavel Fischer, igazgató, STEM, Vaclav Havel volt politikai tanácsadója (1995-2003) és Csehország volt franciaországi nagykövete (2003-2010)

Moderátor: Seres László (a HVG újságírója és a Kapitalizmus blog főszerkesztője)

Francia, magyar és angol nyelven szinkrontolmácsolással

Az esemény a budapesti, prágai és pozsonyi Francia Intézetek által közösen szervezett „Beszólsz vagy beszállsz? - A politikai szerepvállalás napjainkban” című konferenciasorozat keretében kerül megrendezésre.
A rendezvény főtámogatója a párizsi Francia Intézet.

A Budapest Francia Intézet köszönetet mond a  konferenciasorozat együttműködő partnereinek:

Az eseménysorozat bemutatása :

Jelenleg számos mozgalom tűzte zászlajára a demokrácia és a demokrácia alapját képező mobilizációs formák megújítását. Gondolhatunk itt a francia Nuit Debout (Éjszakai felkelés) mozgalomra, a Brexit-népszavazás és az amerikai elnökválasztás meglepő eredményére, a civil társadalomból induló vagy a megkérdőjelezésen alapuló pártok megjelenésére.

Ezen történések láttán felmerül a kérdés, hogy mi is az a politikai elköteleződés és milyen hosszú távú hatása van úgy, hogy a kifejezési módjai változnak, a politikai hatalom hagyományos formái (szavazati jog gyakorlása, párthoz való csatlakozás) elveszítették a lendületüket és egyre nagyobb az igény a spontánabb részvételi formák iránt és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb az érdeklődés az egy konkrét ügyben való elköteleződés iránt. 

A 2017-ben a Budapesti, Prágai és Pozsonyi Francia Intézetek szervezésében megvalósuló konferencia- és beszélgetéssorozat célja, hogy megvizsgálja, milyen a mai politikai elköteleződés, milyen (társadalmi, gazdasági és intézményes) jellemzők strukturálják és milyen perspektívák rajzolódnak ki a jövő generáció politikai mobilizációjának terén.

A nyitókonferencia után vitaestekre és kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, melyeken olyan francia, magyar cseh és/vagy szlovák felszólalók nézőpontját ismerhetjük meg, akik a politika, filozófia, szociológia vagy újságírás világát, vagy a fiatal generációt képviselik. A megvitatott témák aktuálisak mind Franciaországban, mind abban a három közép-európai országban, amelynek intézetei partnerei az eseménysorozatnak.

Az eseménysorozat következő témái :

- A politikai elköteleződés etikai vetülete (október elején, Budapesti Francia Intézet)

A második kerekasztal-beszélgetés témája a közéleti etika lesz. Az előadók szót ejtenek majd a „hatalom” és a „politika” közötti kapcsolatot meghatározó szabályokról és az ezen szabályok felett őrködő intézményekről. Szó lesz többek között az alábbiakról: a politikai vezetők megválaszthatósága, a közélet átláthatósága, pártszerveződés és pártfinanszírozás, médiaszabályozás.

 - Milyen szerepet játszik majd a fiatal generáció a politikában? (november végén, Budapesti Francia Intézet)

A fiatal generációk aktuális kérdésekre adott válasza témánként és országonként változik. Van, hogy hallatják a hangjukat és van, hogy közönyt tanúsítanak. Miért aggódnak és mire vágynak? Szerintük hol van a helyük a politikai közösségben? A politikai színtér megnyílhat a nők és a kisebbségek előtt is?

---
19th April at 6pm
Round table discussion: The foundations of democracy and their contemporary weaknesses
In the framework of the "Getting involved with politics" discussion series

As France, Hungary and the Czech Republic prepare for presidential and parliamentary elections in 2017 and 2018, this round table discussion will focus on the connections between social change, economics, and political participation. French, Hungarian and Czech experts will exchange on topics such as: the impact of social class on political choices in Europe; how parties respond to changes in the relative weight of various social classes; the influence of issues such as populism, European integration, migration, on voters’ decisions; and the share of strategy vs. habit in voters’ decisions.

With the participation of:

• Bruno Cautrès, researcher at the Centre for Political Research at Sciences Po (CEVIPOF), specialized in the analysis of political behavior and attitudes, and leader of the January 2017 wave of the Political Trust Barometer of CEVIPOF
• Csaba Tóth, strategic director, Republikon Intézet,
• Pavel Fischer, director of STEM Institute, former political advisor of Vaclav Havel (1995-2003) and former ambassador of the Czech Republic to France (2003-2010)

The event is moderated by László Seres (journalist, HVG, and editor of Kapitalizmus blog).

In French, Hungarian and English with simultaneous translation.

This event is organised in the framework of the series of lectures and round tables on “Getting involved with politics today” organised throughout this year by the French Institutes in Budapest, Prague and Bratislava, with the support of the French Institute in Paris.

The French Institute in Budapest thanks its partners for this cycle:

Description of the series

As recent months have shown, an important demand exists for a renewal of democracy and of the forms of mobilisation that underpin it. Examples include the French Nuit Debout protest movement (in opposition to the proposed labour reforms), the surprise results of the Brexit referendum and of the US presidential elections, and the emergence of new political parties.

These various examples beg a number of questions including whether traditional forms of political power (such as the vote or membership of a political party) are losing their appeal, whether these are superseded by a growing demand for more spontaneous forms of participation or for single-cause mobilisation, and, ultimately, of what engaging in politics means today.

The aim of the cycle of conferences and debates organised by the French Institutes in Budapest, Prague and Bratislava throughout 2017 is therefore to map out forms of contemporary political engagement as well as the major factors (social, economic, institutional) that structure it, and to investigate the interest of younger generations for political mobilisation.

Following an opening lecture, each debate or round table will bring together French, Hungarian, Czech and/or Slovak speakers as well as various disciplinary and generational viewpoints on topics which are as relevant for France as for the countries of Central Europe where our three partner Institutes are located.

Upcoming events in this series

 - Ethics of political engagement (early October, French Institute in Budapest)

This second round table will focus on the rules that underpin the relations between “power” and “politics” and on the institutions that exist to oversee these rules (which include eligibility requirements, transparence of public life, organization and financing of parties, media regulation etc).

 - How do younger generations fit in today’s politics? (late November, French Institute in Budapest)

This debate will be accompanied by a research group with students to discuss how they see their place in the political community, what forms of engagement and information they would like to see emerge, and how the political field can also be made more open to women and minorities.